A gyermekkori asztma

2023.03.03.

 

• Gyermekkori asztma esetén a tüdő és a légutak könnyen begyulladnak, ha bizonyos kiváltó okoknak, például pollenek belégzésének, megfázásnak vagy más légúti fertőzésnek vannak kitéve.
• A gyermekkori asztma zavaró napi tüneteket okozhat, amelyek akadályozzák a játékot, a sportolást, az iskolát és az alvást. Egyes gyermekeknél a kezeletlen asztma veszélyes asztmás rohamokat okozhat.
• A gyermekkori asztma nem különbözik a felnőttek asztmájától, de a gyermekek egyedi kihívásokkal szembesülnek. Ez az állapot a sürgősségi osztályok látogatásának, a kórházi kezeléseknek és a hiányzó iskolai napoknak a vezető oka.
• Sajnos a gyermekkori asztma nem gyógyítható, és a tünetek felnőttkorban is folytatódhatnak. A megfelelő kezeléssel azonban Ön és gyermeke kordában tarthatják a tüneteket, és megelőzhetik a növekvő tüdő károsodását.

 

 

Milyen gyakori a gyermekkori asztma?

 

 

Az asztma gyakran gyermekkorban kezdődik, ez a leggyakoribb krónikus gyermekbetegség. A legtöbb gyermeknél az asztma 5 éves kor előtt, és több mint felénél az asztma 3 éves kora előtt alakul ki. A csecsemők 20%-ánál csak felső légúti fertőzések esetén jelentkezik zihálás és sípolás, és 60%-uknál 6 éves korukra ezt kinövik. A gyermekkori asztma világszerte súlyos közegészségügyi problémát jelent. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint jelenleg világszerte körülbelül 300 millió ember szenved asztmában, és a jelenlegi tendenciák növekedésével ez a szám 2025-re várhatóan eléri a 400 milliót.

 

 

 

Tünetek

 

A gyermekkori asztma gyakori jelei és tünetei a következők:

• Gyakori köhögés, amely súlyosbodik, ha gyermeke vírusfertőzésben szenved
• Alvás közben köhögés
• Testmozgás hatására fellépő köhögés
• Hideg levegő belégzésére jelentkező köhögés
• Sípoló vagy búgó hang kilégzéskor
• Légszomj
• Mellkasi szorítás

 

A gyermekkori asztma ritkább tünetei :

• Alvászavarok légszomj, köhögés vagy sípoló légzés miatt.
• Köhögési rohamok vagy zihálás, különösen megfázáskor, felsőlégúti fertőzés esetén
• Lassabb gyógyulás vagy fennmaradó hörghurut légúti fertőzés után
• Légzési nehézségek, amelyek akadályozzák a játékot vagy a testmozgást
• Fáradtság, ami a rossz alvás miatt lehet.

 

Az asztma jelei és tünetei gyermekenként eltérőek, minden csemete másképp éli meg a betegségét és változóan reagál a kezelésekre. Vannak akiknél csak egy tünet, például a sípoló légzés, másoknál több panasz is jelentkezhet. Idővel rosszabbodhatnak vagy javulhatnak a tünetek, emiatt a gyermekkori asztma folyamatos orvosi gondozást igényel.

 

A fenti tünetek nem kizárólag asztma esetén fordulhatnak elő. Az időszakos vagy hosszan tartó sípoló légzés és más asztmához hasonló tünetek oka lehet fertőző hörghurut vagy más légúti probléma is. A gyermekek légútai reaktívabban és szűkebbek, mint a felnőtteké, ezért sípoló légzés előfordulhat hörghurut esetén olyan gyermeknél is, aki egyébként nem asztmás. Sokszor a növekedéssel párhuzamosan kinövik ezt a problémát.

 

Mikor kell orvoshoz fordulni

 

A korai kezelés segít a tünetek ellenőrzésében és esetleg az asztmás rohamok megelőzésében, ezért nem érdemes késlekedni a gyermektüdőgyógyász felkeresésével.

 

Ha az alábbi tünetek jelen tkezését észleli, kérjen időpontot A Kabay Rendelő | Szeged gyermektüdőgyógyász szakrendelésén:

• Állandó, időszakos vagy fizikai aktivitással összefüggő köhögés.
• Ziháló vagy sípoló hangok kilégzéskor
• Légszomj vagy szapora légzés
• Mellkasi szorító érzés
• Gyakori hörghurut vagy tüdőgyulladás gyanús epizódok

 

Nem kizárólag a tünetekre kell figyelni, hanem a gyermeke által megfogalmazott panaszokra is. Bár a gyerekek nem mindig tudják pontosan megfogalmazni a tüneteiket, mindig figyelni kell arra, ha valamit panaszolnak. Ha gyermeke asztmás, akkor olyan dolgokat mondhat, mint például: “Furcsa érzés a mellkasomban” vagy “Mindig köhögök”. Figyeljen a köhögésre, amely nem feltétlenül ébreszti fel gyermekét, amikor alszik. A sírás, nevetés, kiabálás vagy erős érzelmi reakciók és a stressz szintén kiválthat köhögést vagy zihálást.

 

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

 

Az asztmás rohamok köhögéssel kezdődhetnek, amely sípoló légzésbe és nehézlégzésbe torkollhat. Súlyos esetekben előfordulhat, hogy gyermeke mellkasa a bordák között és a bordák alatt befelé húzódik, miközben nehezen kap levegőt. Gyermeke szívverése megemelkedhet, izzadhat és mellkasi fájdalmat érezhet. Ezek a tünetek az oxigénhiány jelei, amelyek erőltetett légzést okoznak. Az erőltetett légzés egy ideig kompenzálja az oxigénhiányt, azonban a gyermek egy idő után kimerül. Még ha gyermekénél nem is diagnosztizáltak korábban asztmát, azonnal forduljon orvoshoz, ha légzési nehézségei vannak. A légzési nehézségek természetesen nem csak asztmánál igényelnek sürgősségi ellátást, hanem bármilyen más ok esetén is.

 

 

Keressen sürgősségi ellátást, ha gyermeke:

• Meg kell állnia a mondat közepén, hogy levegőt vegyen.
• A hasi izmokat használja a légzéshez
• A száj körüli bőr kékesen elszineződik
• Kitágult orrlyukak belégzéskor
• Olyan erősen próbál lélegezni, hogy a hasa a bordák alá szívódik, amikor belélegzik.

 

 

Mi okozza a gyermekkori asztmát?

 

A gyermekkori asztma okai nem teljesen ismertek. Néhány feltételezett tényező a következő:

• Öröklött hajlam az allergia kialakulására
• Asztmás szülők
• A légúti fertőzések bizonyos típusai nagyon fiatal korban
• Környezeti tényezőknek, például cigarettafüstnek vagy egyéb légszennyezésnek való kitettség

 

Bár azt, hogy pontosan mi váltja ki a fokozott immunrendszeri reakciót nem tudjuk, az bizonyos, hogy az érzékenység miatt a kiváltó tényezők hatására a tüdő és a légutak megduzzadnak és tapadós nyálkát termelnek, amelyek eldugaszolják a légutakat. Ezt az immunsejtekből felszabaduló gyulladásos anyagok váltják ki a tüdő szöveteiben. Ha az allergénre azonnal kialakul az asztmás reakció, akkor könnyű kitalálni, hogy mi az a környezeti tényező, ami a rohamot okozza, de az immunreakció késleltetett is lehet, ami megnehezíti a kiváltó okok azonosítását.

 

A kiváltó okok gyermekenként eltérőek lehetnek, a leggyakrabban a következőek:

• Vírusos fertőzések, mint például a nátha
• Légszennyező anyagoknak, például dohányfüstnek való kitettség
• Poratka-, háziállat-, pollen- vagy penészallergiák
• Fizikai aktivitás
• Időjárási változások vagy hideg levegő

 

Az is előfordul, hogy az asztmás tünetek kiváltó okát nem tudjuk azonosítani, ami nehezíti a rohamok kiküszöbölését.

 

A gyermekkori asztma kockázati tényezői

 

A következő tényezők növelhetik gyermeke asztma kialakulásának valószínűségét:

• Dohányfüstnek való kitettség, beleértve a születés előtti expozíciót is.
• Korábbi allergiás reakciók, beleértve a bőrreakciókat, ételallergiát vagy szénanáthát (allergiás nátha)
• A családban előforduló asztma vagy allergia
• Nagy környezetszennyezéssel terhelt területen élni
• Elhízás
• Légzőszervi megbetegedések, például krónikus orrfolyás vagy orrdugulás (rhinitis), orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) vagy tüdőgyulladás.
• Gyomorégés (gastrooesophagealis reflux betegség, vagy GERD)
• Férfi nem

 

 

Szövődmények

 

Az asztma, különösen a kezeletlen, vagy elégtelenül kezelt asztma számos szövődményt okozhat, többek között:

• Súlyos asztmás rohamok, amelyek sürgősségi kezelést vagy kórházi ellátást igényelnek
• A tüdőfunkció tartós romlása
• Kihagyott iskolai napok vagy lemaradás az iskolában
• Rossz alvás és fáradtság
• A játékot, sportolást vagy egyéb tevékenységeket zavaró tünetek

 

A szövődmények elkerülhetőek a korai kezeléssel és tartós gondozással. A gyermekek fejlődése során változhat az asztma súlyossága és tünetei, ezért fontos, hogy a gyermektüdőgyógyász folyamatosan kövesse, gondozza a gyermeket és támogassa a szülőket.

 

Megelőzés

 

Az asztmát kiváltó tényezők elkerülése a legjobb módja az asztmás rohamok megelőzésének.

 

• Korlátozza az asztmát kiváltó tényezőknek való kitettséget. Segítsen gyermekének elkerülni az asztmás tüneteket kiváltó allergéneket és irritáló anyagokat.
• Ne engedje, hogy gyermeke közelében dohányozzanak. A dohányfüstnek való kitettség csecsemőkorban a gyermekkori asztma erős kockázati tényezője, valamint az asztmás rohamok gyakori kiváltója.
• Bátorítsa gyermekét, hogy legyen aktív. Amíg gyermeke asztmája jól kontrollálható, a rendszeres testmozgás segíthet a tüdő hatékonyabb működésében.
• Segítsen gyermekének az egészséges testsúly fenntartásában. A túlsúly súlyosbíthatja az asztmás tüneteket, és gyermekét más egészségügyi problémák kockázatának teszi ki.
• Tartsa kordában a gyomorégést. A savas reflux vagy a súlyos gyomorégés (gastrooesophagealis refluxbetegség vagy GERD) súlyosbíthatja gyermeke asztmás tüneteit.

 

 

Hogyan kezelik a gyermekkori asztmát?

 

A gyermekkori asztma kezelésének célja csökkenteni a gyermek tüneteit és megelőzni az asztmás rohamokat. A szülőnek tisztában kell lenni azzal, hogy:

• Mikor és hogyan kell gyermekének asztmagyógyszert használnia.
• Mit kell tennie, ha az asztmája rosszabbodik.
• Mikor kell sürgősségi ellátást kérnie gyermeke számára.

 

Fontos korlátozni (és lehetőség szerint elkerülni) az asztmát kiváltó tényezőknek való kitettséget. Gyermeke orvosa segíthet Önnek a kiváltó okok elkerülésére vonatkozó stratégiákkal.

 

Gyermekkori asztmagyógyszerek

 

A gyermekkori asztma gyógyszerei ugyanazok, melyeket a felnőttek és az idősebb gyermekek is szednek, de más formában és adagolásban. Az inhalációs (belélegzendő) gyógyszerek esetében előfordulhat, hogy gyermekének életkorától és képességeitől függően más adagolóeszközre van szüksége. Gyermeke állapotának súlyosságától függően előfordulhat, hogy csak szükség szerint vagy minden nap kell gyógyszert szednie. Egyes gyógyszerek segítenek megelőzni vagy enyhíteni az asztmás roham tüneteit. Más gyógyszerek a gyermek légútjainak duzzanatát csökkentik, vagy előzik meg.

 

Gyorsan ható gyógyszerek

A gyors hatású gyógyszerek segítenek megelőzni vagy enyhíteni az asztmás tüneteket. Ha gyermekének enyhe asztmája van, vagy állapota csak fizikai aktivitáskor jelentkezik, akkor lehet, hogy csak egy gyors hatású gyógyszerre van szüksége. Az ilyen típusú gyógyszerek közé tartozik egy inhalátor, amelyet gyermeke mindig magánál tart és szükség szerint használ.

A gyors hatású gyógyszerek típusai a következők:

Rövid hatású béta2-agonisták : például az albuterol, gyorsan megnyitják gyermeke légútait, hogy a levegő átáramolhasson rajtuk asztmás roham során. Segítenek a fizikai aktivitás okozta rohamok megelőzésében is. Ezeket a típusú hatóanyagokat bármilyen asztmás tünetre lehet és kell használni, nem csak asztmás rohamokra.

 

Rövid hatású antikolinergikumok: Az antikolinergikumok, mint például az ipratropium-bromid, egy gyors hatású hörgőtágító, szintén segíthetnek a gyermek légútjainak gyors megnyitásában. Az antikolinergikumok kevésbé hatékonyak lehetnek, mint a béta2-agonisták, néhány gyermeknél azonban a béta2-agonisták mellékhatást okozhatnak, és az antikolinergikumok jó alternatívát jelentenek.

 

Szisztémás glükokortikoidok: segíthetnek csökkenteni az asztmás tünetek okozta duzzanatot (gyulladást) gyermeke légútjaiban. Gyermeke szájon át vagy injekció formájában szedheti ezeket a gyógyszereket. Gyorsan segíthetnek gyermekének az asztmás roham utáni felépülésben is.

 

Hosszú távú gyógyszerek típusai közé tartoznak:

Egyes glükokortikoidok : gyulladáscsökkentő gyógyszerek, amelyek segíthetnek a duzzanat (gyulladás) csökkentésében. Gyermeke szájon át  is szedheti őket, de az orvosok inkább az inhalációs formát részesítik előnyben. Gyermeke szedheti a gyógyszert folyékony formában (porlasztóban használva), adagoló inhalátorban, vagy szárazpor-inhalátorban .

 

Leukotrién módosítók: Ezek a gyógyszerek segíthetnek csökkenteni gyermeke légútjainak duzzanatát és nyitva tartani azokat. Gyermeke kezelőorvosa felírhatja őket önmagukban vagy a fenti gyógyszerekkel kombinációban. A leukotrién-modifikátorok úgy hatnak, hogy csökkentik a gyermeke szervezetében lévő gyulladást okozó anyag, a leukotrién hatását.

 

Hosszú hatású béta2-agonisták : segítenek megakadályozni gyermeke légútainak szűkülését azáltal, hogy ellazítják az azokat körülvevő izmokat. Gyermeke kezelőorvosa gyakran glükokortikoidokkal együtt írja fel őket. Akkor javasoltak, ha az inhalációs kortikoid szokásos adagja nem elegendő gyermeke napi tüneteinek kezeléséhez.

 

Szükség esetén forduljon orvoshoz.

 

Ne hagyja figyelmen kívül azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy gyermeke asztmája orvosi kontrollt igényel, például ha túl gyakran kell használnia az inhalátort. Kérjen időpontot a Kabay Rendelő | Szeged gyermekgyógyász-gyermektüdőgyógyász szakrendelésére Dr Gyurkovits Zitához.